Ma már szinte természetes, hogy erdeinket pókhálószerűen hálózzák be a turistajelzések, hogy akár a bakancslistánkon szereplő lenyűgöző vízesésekhez, szemkápráztató sziklaképződményekhez vagy éppen a nyugalmat árasztó, eldugott kis erdei tisztásokhoz könnyedén eljuthassunk. De nem volt ez mindig így.
Egységes jelzésrendszer
Hazánkban a turista útvonalak kiépítése a XIX. század végén kezdődött. Az 1890-es években 124 km útvonalat alakítottak ki.
A turistajelzések egységesítésére 1929. december 2-ig kellett várni, amikor is megszületett az egységesítés turistaút rendszer.
A turistautakat különféle színekkel jelölték meg, a mellékutakat pedig alakzatokkal. A zavar elkerülése végett meghatározták azt, hogy egymás közelében két hasonló jelzés nem futhat, és kikötötték azt is, hogy minden jelzést 24 x 18 cm méretű fehér alapra kellett festeni.
Mivel a világháború után Magyarország ideiglenesen már nem rendelkezett magas-hegységekkel, ezért a turistajelzések nem nehézségi, és/vagy veszélyességi alapon rangsorolták az útvonalakat, hanem a turistautak fontossága szerint.
1938-ra már több, mint 4400 km jelzett turistaút jött létre országunkban.
Már egy könnyed erdei séta során is feltűnhet, hogy a kiszemelt erdőnket sűrű úthálózat szeli keresztül. Ezek többnyire az itt dolgozóknak segítenek egyik helyről a másik helyre eljutni, viszont túrázóként erősen ajánlott a jelzett útvonalakat követni, és nem csak az eltévedés miatt.
A jelzett útvonalak általában – mindamellett, hogy a leglátványosabb helyekre kalauzolnak el bennünket -, azért lettek kiépítve, hogy a védett növényeket még véletlenül se tapossuk le, és a védett állatokat se zavarjuk meg sétánk folyamán.
Hazánk turistajelzései könnyedén megjegyezhető, egyszerű szimbólumok, amik azonban értékes információval is szolgálhatnak számunkra, ha tisztában vagyunk a jelentésükkel. A jelzéseket olyan gyakorisággal festik fel nekünk, hogy akár térkép nélkül, pusztán a turistajelzések követésével is eljuthassunk az úti célunkig.
A turistajelzések felfestésekor fontos szempont még az is, hogy szemmagasságba, és jól látható helyre kerüljenek ezek a tájékozódásunkat elősegítő jelzések.
Kattints a képre a nagyításhoz!
A fő turistajelzések jelentése:
Sáv jelzések:
Ezek a jelzések azok, amik a turistaútvonalak gerincét alkotják. A leggyakrabban velük fogsz találkozni a túráid során, mivel az adott tájegységeket az ő követésükkel fogod tudni bejárni. Fontos, hogy folyamatosan haladó utakat jelöl. Általában a fontosabb kiinduló helyekről is könnyedén elérhetjük őket, ilyenek a vonat-, busz-, hajó- és villamos állomások.
Kék sáv: a turistajelzések közül országos jelentőséggel bír a kék sáv. Ez a jelzés nem csak egy adott tájegységhez köthető, mivel ez vezet keresztül az országon, és köti össze hazánk legszebb természeti értékeit, területeit.
Piros sáv: ez a jelzés legalább egy adott tájegységet jár be, legyen az hegység vagy más domborzati forma.
Sárga sáv: helyi jelentőségű területeket jár be, hossza már rövidebb, mint a piros sávnak.
Zöld sáv: Szintén a helyi jelentőségű területeket mutatja be számunkra.
Kereszt:
Átkötő, vagy összekötő utat jelez, ami az esetek jelentős részében sávtól, sáv jelzésig halad. Ezekkel a jelzésekkel is találkozhatunk a települések központjában, kiinduló helyein, ahova valamilyen oknál fogva a sáv jelzést nem vezették be. Így a kereszt jelzést követve jó eséllyel az azonos színű sávjelzésig fogunk eljutni.
Háromszög:
A turistajelzések közül a háromszög jelzések azok, amik a legszebb, legmaradandóbb panorámájú helyekre visznek el bennünket ugyanis kilátópontokra és hegycsúcsokra vezetnek. Általában ez a jelzés is más jelzésekből indul ki.
Négyzet:
A négyzet alakú turistajelzések vezethetnek valamilyen szálláshelyre, akár menedékházhoz, de településre is, ritkább esetben pedig közlekedési lehetőséghez is elvezethet, állomáshoz, megállóhelyhez.
Kör:
Ezek a jelzések valamilyen vízvételi lehetőséghez, akár forráshoz is elvezethetnek bennünket kirándulás közben. Rendszerint azonos színű jelzésekből indulnak ki.
Omega:
Amennyiben utunk barlangok mellett halad el, akkor az omega jelzés lesz az, ami elvezet bennünket a bejáratához.
Körséta:
Ezek azok a turistajelzések, amik jelzésváltás nélkül képesek visszavezetni bennünket a kiindulópontunkba. Általában ezek kiválóan alkalmasak egy rövidebb kirándulásra.
L alakú jelzés:
Romokhoz, műemlékekhez esetleg földvársáncokhoz vezető turistajelzések, amiknek a színe szintén megegyezik azzal a jelzésnek a színével, amiből kiindultak.
Forrás: http://zolees.blogspot.com
