A Pilis-tető panorámája ámulatba ejt és szédítően hat azokra, akik a természet földöntúli értékeiért képesek fellángolni. A Boldog Özséb-kilátó ideális hely arra, hogy világos legyen számunkra az, hogy őseink, amikor erre a földre érkeztek, miért nem mentek tovább.

A Pilis-tető már önmagában is a Dunántúli-középhegység legmagasabb pontja. 756,5 méteres magasságára a Boldog Özséb-kilátó még 17 métert rátesz, így a torony tetejére érve 773,7 méterrel leszünk a tengerszint felett.

E kilátó egyike volt a Budapest légterét védő rakétabázisnak. Számtalan pihenőpad és asztal várja az ide látogatókat.

 

A Boldog Özséb-kilátó megközelítése:

Budapestről alig fél óra alatt juthatunk ki a Boldog Özséb-kilátó közvetlen közelében fekvő két település egyikére, Pilisszentkeresztre vagy Pilisszántóra. Innen már viszonylag rövid idő alatt könnyedén elérhető a Pilis-tető.

A Boldog Özséb-kilátóhoz innen a P, Z, ZΔ jelzéseket követve juthatunk el a legegyszerűbben.

Harmadik lehetőségként a Kétbükkfa-nyereg javasolt, ahonnan Z+, Z, ZΔ turista jelzéseket kell követnünk, hogy elérjük a célunkat.

Mindhárom kiindulópont autóval és busszal is megközelíthető!

 

A Boldog Özséb-kilátó épületéről

A Boldog Özséb-kilátó egy geodéziai torony (olyan építmény, amely földmérési célokat szolgált) átépítésével jött létre. A betontorony körül fából épült lépcsősor vezeti a kirándulókat a magasba, kívülről pedig függőleges fatartók képeznek egységes homlokzatot.

Ennek eredményeképpen a Boldog Özséb-kilátó fokozatosan képes a környező vidék lenyűgöző látványát a szemünk elé tárni. A Pilis-tető csodálatos panorámája minden egyes lépéssel egyre többet mutat magából. A távolban felsejlik a Vörösvári-medence és a Budai-hegység is.

A lépcső gerendái acél szerelvényekkel kapcsolódnak a vasbeton falhoz, valamint a faszerkezethez is. A tervezésnél arra is figyeltek, hogy a járófelületeket és a lépcsőfellépőket is csúszásmentesen hozzák létre.

A Pilis-tető felett őrködő geodéziai torony meghosszabbításával egy olyan új tetőszintet tudtak kialakítani, amit a vasbeton magon keresztül lehet elérni. Ennek eredményeképpen a kilátó tetején egy civil szervezet által fenntartott meteorológiai és amatőr rádióállomás került kialakításra.

Nyugodt szívvelkijelenthetjük, hogy a Boldog Özséb-kilátó nem csak a természetbarátokat képes szolgálni, de egy civil szervezet működését is elősegíti.

 

A Boldog Özséb-kilátó névválasztásáról

A Boldog Özséb-kilátó arról az Özséb esztergomi kanonról kapta a nevét, aki a 13.században a környező területeken élő remetékből toborzott szerzetesrendjéhez szellemi vezetőket. Ő az, aki munkája eredményeképpen a Pálosok nevű szerzetesrendet megalapította.  A környék mind a mai napig bővelkedik kolostorromokban.

 

A Pálos szerzetesek

A rend alapítása a Pilishez köthető, ezért a legtöbb középkori kolostorrom a Pálosok nevéhez fűződik. 1246-ban Özséb esztergomi kanon 6 társával együtt vonult el a Pilis vadregényes, csodálatos erdőrengetegébe. Remete életüket a Pilis-hegy oldalában fekvő barlangokban, valamint a mai Pilisszentlélek és Kesztölc-Klastrompuszta területén töltötték. Később itt hozták létre a Santa Cruz, vagyis a Keresztúr vagy Szent Kereszt nevezetű monostort.

Ekkorra már folyamatosan egyre több Pálos-ház alakult az országban. Jelen voltak a Bakony, a Börzsöny, a Mátra és a Mecsek hegyeiben is. 1262 táján Özséb és társai az akkori pápához, IV. Orbánhoz fordultak rendalapítási kérelemmel.

Ennek elfogadása azonban 1308-ig elhúzódott, és végül V. Kelemen pápa engedélyezte számukra a Szent Ágoston regulája szerinti életmódot. Szinte minden Pálos kolostor helyszínén fellelhetőek a barlangfülkéik, halastavaik, kápolnáik, templomaik.

 

A Boldog Özséb-kilátó megközelítéséhez ajánlott túra útvonal:

Pilisszentkereszt központjától kiindulva a piros jelzésen haladva a Pilisszántói utcán kell végig haladnunk egészen addig, amíg a Szent Kereszt templomot követő első jobboldali utcán, a Patak sornál fel nem fedezzük a Z jelzést.

Hamarosan egy Klastromkert nevezetű rom mellett haladhatunk el, ami egy régi kolostor alapjait rejti. A Zöld jelzést a P+ jelzés megjelenéséig kell követnünk. Itt balra kell fordulnunk az új jelzést követve. Amikor a ZΔ jelzés becsatlakozik, akkor szintén balra kell kanyarodnunk, egy T elágazásnál. Innen térjünk át a ZΔ jelzésnek a követésére. Ez egészen a Boldog Özséb-kilátó által nyújtott felejthetetlen panorámáig fog minket elvezetni.

A Pilis-tető sokáig lezárt terület volt, hiszen egy katonai bázis működött rajta, ami észak és észak-nyugat felől védte fővárosunkat egy esetleges támadás ellen. Különösen ügyeljünk arra, hogy egy fokozottan védett természetvédelmi területre érkeztünk.

Ezen a lapos csúcson pár tucat méterre siklóernyősök használják ki a számukra optimális légáramlatokat.

Ha körbenézünk, akkor rögtön érteni fogjuk azt, hogy miért épült ide légvédelmi rakétabázis. Innen tökéletesen megfigyelhető a környezet. Észak felé egészen a Börzsönyig minden akadály nélkül elláthatunk!

A Pilis-tető kiválóan alkalmas sütögetésre is!

Amikor kellőképpen feltöltekeztünk energiával, akkor a kilátótól elindulva a ZΔ majd a Z jelzést kövessük bal kéz felé. Lefelé haladva szemkápráztató kilátás nyílik, nem csak a Budai-hegységre, de a Pilisvörösvári-medencére is. A zöld sávot kell követnünk egészen addig, amíg a piros sáv nem keresztezi az utunkat. Itt a piros sávot bal kéz felé követve juthatunk vissza Pilisszentkeresztre, a kiindulópontra.

A Boldog Özséb-kilátó körtúra 14 km hosszú és 679 m szintemelkedést tartalmaz. Ez egy laza, könnyed 5 órát jelenthet számunkra egy olyan varázslatos erdőben, amiben a lelkünk és a szellemünk is egyaránt fel fog töltekezni a következő visszatérésünkig.

 
Kellemes túrázást kívánunk!
 

A Boldog Özséb-kilátóhoz közel eső látványosságok:

 

Pilisszentkereszt településén áthaladó túránk:

Thury György emléktúra
Bercsényi Miklós emléktúra