Az Erzsébet-kilátó sok fővárosi ember számára egy kultikus fogalommá vált. Egy olyan helyet jelöl, ahol viszonylag közel élhetik át azt a nyugalmat, a természet egyfajta varázsát, amit a hétköznapok folyamán nincs módjukban megtapasztalni. A békesség és harmónia kis szelete mágnesként vonzza a kikapcsolódni vágyókat.

 

Hol található az Erzsébet-kilátó?

Az Erzsébet-kilátó Budapest legmagasabb pontján áll, a János-hegy tetején 527 méteres tengerszint feletti magasságban. Ez a kedvelt kirándulóhely egész évben díjmentesen látogatható. A kirándulók legnagyobb vonzerejét a gyönyörű panoráma mellett az itt érezhető kristálytiszta levegőnek tulajdonítják.

A levegő itt páramentesebb és hűvösebb, valamint a középhőmérséklet is jóval alacsonyabb, mint a városban. Amennyiben a várost köd fedi el, itt még akkor is napfényes idő van.

 

Miért ennyire nevezetes az Erzsébet-kilátó az emberek körében?

Mit éreznél akkor, ha azt mondanám Neked, hogy innen szabad szemmel akár 77 km-re is el tudsz látni? Pedig az igazság az, hogy innen nem csak a főváros panorámáját csodálhatjuk meg, nem csak a környező településekben gyönyörködhetünk, de a látóhatár elnyúlik Székesfehérvárig, Ceglédig, vagy akár a Pilis és a Mátra-hegységig is.

 

Az Erzsébet-kilátó története:

Az Erzsébet-kilátó a magyarokat tiszta szívből szerető Erzsébet királynéról kapta a nevét, aki már 1882-ben ellátogatott erre a meseszép helyre, ahol ekkor még fából készült távollátó állt. 1885-ben ezt a fából készült tornyot le szerették volna cserélni egy masszív anyagból készült kilátóra. Ezt 1900-ban a Magyar Turista Egyesület budapesti szakosztálya is felvetette, illetve támogatta. Úgy képzelték el, hogy az új épület Erzsébet királyné emlékét is megőrizze az utókor számára.

A tervek 1906-ra készültek el, az építkezés pedig 1908-ban. Az Erzsébet-kilátó 1910. szeptember 8-án került átadásra. A mesebeli Erzsébet-kilátó volt Magyarországon az első, ami 1926-ban díszkivilágítást kapott. 1931-ben kialakították a tornyot körülvevő terasz részt is.

A rendszerváltást követő jogi és anyagi jellegű huzavonát ez az épület is megsínylette. 2001-ben került a XII. kerületi Önkormányzat kezelésébe, így 2005-ben elvégezték a teljes korszerűsítését.

Az Erzsébet-kilátó környékét a Pilis Parkerdő Rt. valamint a XII. kerületi önkormányzat építtette újjá. Kialakítottak egy sétautat, ami a Jánoshegyi útról indult ki, valamint a futóknak egy gumival borított futópályát is. Emellett pedig a környéken található két játszóteret is teljesen felújították.


Az Erzsébet-kilátó felépítése:

Az Erzsébet kilátó 23,5 m magas tornya neoromán építészeti stílusban épült. Teraszos elrendezése mellett 6 szinttel is rendelkezik, amik felfelé haladva egyre kisebb átmérőjűek. A legalsó szintje a látogatók előtt teljesen zárt. Itt az Erzsébet kilátó üzemeltetéséhez szükséges helyiségek kerültek kialakításra. Efölött egy szintén zárt, de már látogatható emeletet találunk. Ezen a zárt körfolyosón az Erzsébet-kilátó történetéről és a János-hegyről  találhatunk egy rövid kiállítást.

A következő három emeleten olyan körteraszok kerültek kialakításra, amik egyre magasabbról tárják elénk a főváros lenyűgöző panorámáját. Az Erzsébet-kilátó legfelső szintje pedig egy teljesen nyitott, fedetlen terasz.

A torony tetejére egy nagyjából 100 lépcsőből álló csigalépcsőn lehet felsétálni. Útközben számtalan helyen találhatunk hangulatos kis pihenő- és egyben kilátófülkéket.

 

Erzsébet-kilátó kivilágítva

Az Erzsébet-kilátó éjszakai fényben

 

Az Erzsébet-kilátó megközelíthetősége:

Az Erzsébet-kilátó autóval, gyalog, de még tömegközlekedéssel is könnyedén elérhető. A busz az alig két kilométerre lévő Normafánál áll meg, ahol parkoló is található az autóval érkezőknek.
Amennyiben libegővel érkeznénk, szintén van lehetőségünk az autónkat a Zugligeti Libegő bejáratánál található parkolónál hagyni, de busszal is könnyedén eljuthatunk a libegő bejáratához. Amennyiben szeretnénk, Gyermekvasúttal is megközelíthetjük az Erzsébet-kilátót. Ebben az esetben János-hegy megállónál kell majd leszállnunk róla.

 

Az Erzsébet-kilátó megközelítéséhez ajánlott útvonal:

Utunk kiindulópontja Normafa lesz. Itt a zöld keresztet kell megkeresnünk a sarkon lévő pihenő helynél, és azt kell követnünk egészen addig, amíg a sárga kereszt nem keresztezi az utunkat. Ennél a négyes kereszteződésnél egyenesen a sárga kereszt jelzésen haladjunk tovább.
Hamarosan a Csacsi rétre fogunk érni, ahol egy igényesen kialakított pihenő fog várni minket, esőbeállóval, padokkal és tűzrakó hellyel. Ezen a helyen már bőven bent vagyunk a rengetegben! Szemünkkel bárhová nézünk, több évtizedes fákat találunk, amik árnyékában igazán jól tud esni a túra, még tikkasztó napsütésben is.
A Pihenő után a sárga sávon haladjunk tovább ÉNY-i irányba, majd leérve a hegyről a piros sáv is csatlakozik a jelzésünkhöz. Egy darabig együtt haladnak, majd amikor elválnak, akkor a piros sávot kell követnünk, hogy az Erzsébet-kilátó nyújtotta élményeket magunkba szívhassuk.
Az Erzsébet-kilátó után a kék Mária utat követve érkezünk vissza a kiindulási helyünkre Normafához.
Ez a túraútvonal 6,68 km hosszú és mindössze 361 m szintemelkedés tartalmaz, amit kényelmes tempóval 3-4 óra alatt könnyedén teljesíthetsz.
 
Kellemes  túrázást kívánunk!
 

Az Erzsébet-kilátó vonzáskörzetében található egyéb látnivalók:

 
Zugligeti Libegő:
Ez a drótköteles felvonó az 1970-es években épült fel a János-hegyen, közvetlenül az Erzsébet-kilátó szomszédságában. Útvonala több mint 1040 méter hosszú, 262 méter magas, és 15 perc alatt visz fel minket a hegyre.

Gyermekvasút:
A Széchenyi-hegy és Hűvösvölgy között közlekedő Gyermekvasút hétvégéken szinte minden esetben teljes kapacitással működik. Népszerűségét annak köszönheti, hogy szinte minden megállója egy-egy kedvelt kirándulóhelyhez vezet.
Másik nagy előnye a Gyermekvasútnak az, hogy utunk során a természet szinte körbefonja ölelő karjaival a vasútszerelvényt. A lenyűgöző nyugalom és a meghitt szépség hamar megszeretteti velünk a természet nyújtotta örömöket.
Az Erzsébet-kilátó a János-hegy megállótól már könnyedén megközelíthető. Mindössze annyit kell tennünk, hogy követjük a piros sáv jelzést. A gyermekekkel kiránduló családok számára az erdei vasút egész biztosan egy örök élmény lesz.

Normafa:
A főváros XII. kerületében található kedvelt kirándulóhely és egyben síközpont is. A Sváb-hegy legmagasabb pontja a 477 m tengerszint feletti magasságával. Innen szemkápráztató panoráma nyílik a hegy lábánál elterülő Budapestre.
A legenda szerint volt itt egy bükkfa, amelynek árnyékában még Mátyás király is többször megpihent. 1927-ben egy villámcsapás végül véget vetett hosszú és csodálatos életének. A Normafa lenyűgöző atmoszférája több költőnket is megihlette.
A 20. század közepétől vált jelentős síközponttá. Kialakításra került itt több sípálya, köztük kivilágított pálya is, sífelvonó, síugrósánc és szánkópálya is.
 

Az Erzsébet-kilátóhoz közel eső látványosságok:

 

Melyik túrán érintjük az Erzsébet-kilátó épületét?

III. Rákóczi Ferenc emléktúra
IV. Béla emléktúra
Árpád vezér emléktúra
Görgei Artúr emléktúra
Szent László emléktúra
Toldi Miklós emléktúra