Erzsébet-kilátó: a főváros legmagasabb pontja
4.8 (95%) 20 vote[s]

 

Az Erzsébet-kilátó sok fővárosi ember számára egy kultikus fogalommá vált. Egy olyan helyet jelöl, ahol viszonylag közel élhetik át azt a nyugalmat, a természet egyfajta varázsát, amit a hétköznapok folyamán nincs módjukban megtapasztalni. A békesség és harmónia kis szelete mágnesként vonzza a kikapcsolódni vágyókat.

 

Hol található az Erzsébet-kilátó?

Az Erzsébet-kilátó Budapest legmagasabb pontján áll, a János-hegy tetején 527 méteres tengerszint feletti magasságban. Ez a kedvelt kirándulóhely egész évben díjmentesen látogatható. A kirándulók legnagyobb vonzerejét a gyönyörű panoráma mellett az itt érezhető kristálytiszta levegőnek tulajdonítják.

A levegő itt páramentesebb és hűvösebb, valamint a középhőmérséklet is jóval alacsonyabb, mint a városban. Amennyiben a várost köd fedi el, itt még akkor is napfényes idő van.

 

Miért ennyire nevezetes az Erzsébet-kilátó az emberek körében?

Mit éreznél akkor, ha azt mondanám Neked, hogy innen szabad szemmel akár 77 km-re is el tudsz látni? Pedig az igazság az, hogy innen nem csak a főváros panorámáját csodálhatjuk meg, nem csak a környező településekben gyönyörködhetünk, de a látóhatár elnyúlik Székesfehérvárig, Ceglédig, vagy akár a Pilis és a Mátra-hegységig is.

 

Az Erzsébet-kilátó története:

Az Erzsébet-kilátó a magyarokat tiszta szívből szerető Erzsébet királynéról kapta a nevét, aki már 1882-ben ellátogatott erre a meseszép helyre, ahol ekkor még fából készült távollátó állt. 1885-ben ezt a fából készült tornyot le szerették volna cserélni egy masszív anyagból készült kilátóra. Ezt 1900-ban a Magyar Turista Egyesület budapesti szakosztálya is felvetette, illetve támogatta. Úgy képzelték el, hogy az új épület Erzsébet királyné emlékét is megőrizze az utókor számára.

A tervek 1906-ra készültek el, az építkezés pedig 1908-ban. Az Erzsébet-kilátó 1910. szeptember 8-án került átadásra. A mesebeli Erzsébet-kilátó volt Magyarországon az első, ami 1926-ban díszkivilágítást kapott. 1931-ben kialakították a tornyot körülvevő terasz részt is.

A rendszerváltást követő jogi és anyagi jellegű huzavonát ez az épület is megsínylette. 2001-ben került a XII. kerületi Önkormányzat kezelésébe, így 2005-ben elvégezték a teljes korszerűsítését.

Az Erzsébet-kilátó környékét a Pilis Parkerdő Rt. valamint a XII. kerületi önkormányzat építtette újjá. Kialakítottak egy sétautat, ami a Jánoshegyi útról indult ki, valamint a futóknak egy gumival borított futópályát is. Emellett pedig a környéken található két játszóteret is teljesen felújították.


Az Erzsébet-kilátó felépítése:

Az Erzsébet kilátó 23,5 m magas tornya neoromán építészeti stílusban épült. Teraszos elrendezése mellett 6 szinttel is rendelkezik, amik felfelé haladva egyre kisebb átmérőjűek. A legalsó szintje a látogatók előtt teljesen zárt. Itt az Erzsébet kilátó üzemeltetéséhez szükséges helyiségek kerültek kialakításra. Efölött egy szintén zárt, de már látogatható emeletet találunk. Ezen a zárt körfolyosón az Erzsébet-kilátó történetéről és a János-hegyről  találhatunk egy rövid kiállítást.

A következő három emeleten olyan körteraszok kerültek kialakításra, amik egyre magasabbról tárják elénk a főváros lenyűgöző panorámáját. Az Erzsébet-kilátó legfelső szintje pedig egy teljesen nyitott, fedetlen terasz.

A torony tetejére egy nagyjából 100 lépcsőből álló csigalépcsőn lehet felsétálni. Útközben számtalan helyen találhatunk hangulatos kis pihenő- és egyben kilátófülkéket.

 

Erzsébet-kilátó kivilágítva

Az Erzsébet-kilátó éjszakai fényben

 

Az Erzsébet-kilátó megközelíthetősége:

Az Erzsébet-kilátó autóval, gyalog, de még tömegközlekedéssel is könnyedén elérhető. A busz az alig két kilométerre lévő Normafánál áll meg, ahol parkoló is található az autóval érkezőknek.
Amennyiben libegővel érkeznénk, szintén van lehetőségünk az autónkat a Zugligeti Libegő bejáratánál található parkolónál hagyni, de busszal is könnyedén eljuthatunk a libegő bejáratához. Amennyiben szeretnénk, Gyermekvasúttal is megközelíthetjük az Erzsébet-kilátót. Ebben az esetben János-hegy megállónál kell majd leszállnunk róla.

 

Az Erzsébet-kilátó megközelítéséhez ajánlott útvonal:

Utunk kiindulópontja Normafa lesz. Itt a zöld keresztet kell megkeresnünk a sarkon lévő pihenő helynél, és azt kell követnünk egészen addig, amíg a sárga kereszt nem keresztezi az utunkat. Ennél a négyes kereszteződésnél egyenesen a sárga kereszt jelzésen haladjunk tovább.
Hamarosan a Csacsi rétre fogunk érni, ahol egy igényesen kialakított pihenő fog várni minket, esőbeállóval, padokkal és tűzrakó hellyel. Ezen a helyen már bőven bent vagyunk a rengetegben! Szemünkkel bárhová nézünk, több évtizedes fákat találunk, amik árnyékában igazán jól tud esni a túra, még tikkasztó napsütésben is.
A Pihenő után a sárga sávon haladjunk tovább ÉNY-i irányba, majd leérve a hegyről a piros sáv is csatlakozik a jelzésünkhöz. Egy darabig együtt haladnak, majd amikor elválnak, akkor a piros sávot kell követnünk, hogy az Erzsébet-kilátó nyújtotta élményeket magunkba szívhassuk.
Az Erzsébet-kilátó után a kék Mária utat követve érkezünk vissza a kiindulási helyünkre Normafához.
Ez a túraútvonal 6,68 km hosszú és mindössze 361 m szintemelkedés tartalmaz, amit kényelmes tempóval 3-4 óra alatt könnyedén teljesíthetsz.
 
Kellemes  túrázást kívánunk!
 

Az Erzsébet-kilátó vonzáskörzetében található egyéb látnivalók:

 
Zugligeti Libegő:
Ez a drótköteles felvonó az 1970-es években épült fel a János-hegyen, közvetlenül az Erzsébet-kilátó szomszédságában. Útvonala több mint 1040 méter hosszú, 262 méter magas, és 15 perc alatt visz fel minket a hegyre.

Gyermekvasút:
A Széchenyi-hegy és Hűvösvölgy között közlekedő Gyermekvasút hétvégéken szinte minden esetben teljes kapacitással működik. Népszerűségét annak köszönheti, hogy szinte minden megállója egy-egy kedvelt kirándulóhelyhez vezet.
Másik nagy előnye a Gyermekvasútnak az, hogy utunk során a természet szinte körbefonja ölelő karjaival a vasútszerelvényt. A lenyűgöző nyugalom és a meghitt szépség hamar megszeretteti velünk a természet nyújtotta örömöket.
Az Erzsébet-kilátó a János-hegy megállótól már könnyedén megközelíthető. Mindössze annyit kell tennünk, hogy követjük a piros sáv jelzést. A gyermekekkel kiránduló családok számára az erdei vasút egész biztosan egy örök élmény lesz.

Normafa:
A főváros XII. kerületében található kedvelt kirándulóhely és egyben síközpont is. A Sváb-hegy legmagasabb pontja a 477 m tengerszint feletti magasságával. Innen szemkápráztató panoráma nyílik a hegy lábánál elterülő Budapestre.
A legenda szerint volt itt egy bükkfa, amelynek árnyékában még Mátyás király is többször megpihent. 1927-ben egy villámcsapás végül véget vetett hosszú és csodálatos életének. A Normafa lenyűgöző atmoszférája több költőnket is megihlette.
A 20. század közepétől vált jelentős síközponttá. Kialakításra került itt több sípálya, köztük kivilágított pálya is, sífelvonó, síugrósánc és szánkópálya is.
 

Az Erzsébet-kilátóhoz közel eső látványosságok:

 

Melyik túrán érintjük az Erzsébet-kilátó épületét?

III. Rákóczi Ferenc emléktúra
IV. Béla emléktúra
Árpád vezér emléktúra
Görgei Artúr emléktúra
Szent László emléktúra
Toldi Miklós emléktúra
 
 
Ha szeretnél még több hasznos információt kapni túrázással kapcsolatban, akkor íratkozz fel az értesítőnkre itt:
 


Ha tetszett, oszd meg a cikket itt, és látogasd meg Facebook oldalunkat is.