Téry Ödön, aki haláláig szolgálta a közérdeket
3 (60%) 2 votes

 

Az 1856 nyarán született Téry Ödön nem csak kiváló orvos volt, de ő lett a hazai turista mozgalom legelső úttörője is.

A Temes vármegyében született Ödön és családja 1865-ben költözött Budapestre. Elemi iskoláit már Krisztinavárosban fejezte be, majd az egyetem orvosi karára iratkozott be. Katonai szolgálatainak a 8. félévben tett eleget.

Diplomája megszerzése után bányászorvosi állást vállalt Selmecbánya közelében.

 

Az első hivatalos turistaegyesület létrehozása

Téry ÖdönTéry Ödön alapította meg a Magyarországi Kárpát Egyesület Szittya osztályát. Ezzel a lépésével ő volt az első, aki hivatalos turistaegyesületet hozott létre Magyarországon.

Amikor 1883-84-ben himlőjárvány ütötte fel a fejét hazánkban, önfeláldozó munkájának eredményeképpen a bányaigazgatóságtól 100.-Ft jutalmat kapott.

Az I. Világháború alaposan megtépázta egészségi állapotát. Asztmája mellett két fiáért is folyamatosan aggódott. Sűrű betegeskedése miatt nyugdíjaztatta magát. Ezek után miniszteri tanácsossá nevezték ki.

Téry Ödön 1917. szeptemberében hunyta le örökre a szemét. A turistamozgalomért vállalt intenzív és önfeláldozó tevékenysége miatt számtalan helyen állítottak emlékművet a tiszteletére, és neve nem csak a túrázók körében vált halhatatlanná.

 

Téry Ödön tevékenysége:

  • A turistamozgalom kulcsfontosságú szervezőjeként már 1877-ben járt a Börzsöny és a Pilis mesés gerincein. Ez akkoriban még ritkaságszámba ment. Túrái során nemcsak bejárta, de fel is fedezte mindkét hegység mesebeli szépségeit. Járt azokon a helyeken, aminek látványa csak az odalátogatók számára nyújt örök élményt, mert egy fotó nem képes a valóságot visszaadni.
  • Bejárta a Tátra jelentős részét. Itt több csúcsot ő mászott meg először.
  • Téry Ödön nevéhez fűződik az első menedékház Dobogókőn

 

Téry Ödön Tátrában folytatott hegymászásai:

  • A Közép-orom első megmászása, az Elülső-Középorom-csorbából a dk. gerinc legfelső részén (1876. 08. 11.).
  • Jordán-csúcs és Chielowski-torony első megmászása, dk. gerinc a Chielowsky-résből (1877. 08. 01.).
  • Fecske torony első megmászása (1877. 08. 06.).
  • Közép-orom, a Nagy Tarpataki-völgyből (1878. 07. 28.).

 

Téry menedékház - Magas-Tátra

Téry menedékház – Magas-Tátra

 

Téry Ödön egészen 1894-ig turistaként barangolt a Tátra bércein. Többek között bejárta a Lomnici csúcsot, a Gerlachfalvi csúcsot. 1888-ra már a 3. bejárását végezte el a Zöld-tavi csúcsnál, az Öt-tó katlanból egy könnyített út felől. Az ő tiszteletére nevezték el a csúcs alatti Zöld-tavi-rést Téry-horhosnak.

Téry Ödön már 1875-ben tagja a Magyarországi Kárpát Egyesületnek, két évvel később pedig már választmányi taggá jelölik. Az 1879-ben alakult Budapesti Osztálynak a titkára és egyben a könyvtárosa is lett. Miután 1880-ban Selmecbányára költözött, hamar felszínre kerültek szervező képességei.

1882-ben megalapítja a Magyar Kárpátok Egyesület Szittya osztályát. 1884-ben költözik vissza Budapestre, és itt folytatja munkásságát. Thirring Gusztávval megalakítja a Magyar Kárpátok Egyesület Budapesti osztályát. 1889. februárjában elindítja a Turisták Lapját, amit 21 évig szerkeszt.

 

Magyar Turista Egyesület létrehozása

Téry Ödön szerette volna, ha az Egyesület székhelyét Budapestre helyezik, de ezt a vezetőség nem támogatta, így megalapította a Magyar Turista Egyesületet. Emberfeletti erővel látott munkához. Ennek eredményeképpen 1898. június 5-én létrejött az első menedékház Dobogókőn.

Fáradhatatlan szolgálatának elismeréseként pedig 1899. augusztus 21-én megnyitják Magyarország legmagasabban fekvő menedékházát, a róla elnevezett Téry menedékházat, ami az Öt-tó katlanában található, a Magas-Tátrában.

Téry Ödön írásai a Turisták Lapjában a magyar turista irodalom fontos részeivé váltak. Halála után a Magyar Turista Egyesület lelkes tagjai emlékművet állítottak róla Dobogókőn, ahol előszeretettel tartózkodott.

 

Téry Ödön emléktúránk részleteit itt találod: Téry Ödön emléktúra