Széchenyi István, a legnagyobb magyar
5 (100%) 1 vote

 

Bizonyos korokban elég egy apró mozzanat, hogy a hazafiság lángjai égig hatoljanak. Nagyvonalúság, jóakarat, bölcsesség, az igazság iránti olthatatlan vágy. Ezek a jellemvonások egy igazi államférfi nélkülözhetetlen tulajdonságai.

Amennyiben ezek egy egyénben összpontosulnak úgy az a személy alkalmassá válik arra, hogy nemzetének óriásává válhasson.

 

A világjáró Széchenyi

Széchenyi IstvánSzéchenyi István arisztokrata család sarjaként 1791. szeptember 21-én látta meg a napvilágot. 17 évesen – a főúri családok tradícióit követve – katonának állt. 1809-ben az utolsó nemesi felkelés résztvevője volt, majd a napóleoni háborúban is részt vett. 1813-ban már huszártisztként harcolt a “népek csatájában” is.

1815 és 1817 között körbeutazta Európát. Járt Franciaországban, Angliában, Olaszországban, Görögországban és Dél-Németországban. Hazaérkezése után Magyarországot és Erdélyt is körbeutazta.

1822-ben angliai mintára Pesten meghonosította a lóversenyt, majd 1825-ben létrehozta az Első Lótenyésztő Egyesületet.

 

Az 1825-ös esztendő életének nagy fordulópontjává vált. Ekkor, 34 évesen hagyta ott megrekedt tiszti hivatását és fordult a közélet felé.

“Mert nem csupán azon mélységre süllyedtünk hol honszeretet, erkölcs, közerény, érdem, s halhatatlansági vágy nem létezik, de a szégyennek azon legmélyebb fenekén ülünk, hol jó és rossz közt határ többé nincs …”

 

A Magyar Tudományos Akadémia megalapítója

Még ugyanebben az évben az országgyűlés alsó táblájában Felsőbüki Nagy Pálnak az elkorcsosodó életmódot folytató, a magyar nyelvvel és a kultúrával mit sem törődő főurakról szóló beszédének a hatására Széchenyi szót kért, hogy 60.000.-Ft felajánlásával a Magyar Tudományos Akadémia alapjait megvethesse.

Példamutatása után több főúr is nagyobb összeggel támogatta ezt a kezdeményezést. Az 1827-es XI. törvénycikkben már kimondták, hogy az “önként és szabad adakozással összeszedett tőke vagyonból Magyar Tudós Társaság állíttassék föl”.

Széchenyi még szintén ebben az évben angol mintára megalapított Pesten egy kaszinót. Kettős célja volt vele:

  • egyrészt, hogy  hogy Pozsonyból a főnemességet ide csábítsa,
  • másrészt, hogy helyszínt biztosítson a magyar arisztokrácia számára a társas élethez és a közélet felé való forduláshoz.

 

Széchenyi érdemei

Az országot folyamatosan fejleszteni kívánó Széchenyi több nagy vállalkozás motorjává vált. Az Első Gőzhajózási Társaság részvényeit neki köszönhetően kezdték el vásárolni a nemesek. Célja a dunai hajózás fellendítése volt és a folyami hajózás kiszélesítése a Fekete-tengerig, majd Konstantinápolyig.

Fontos szerepet töltött be több gőzgéppel működtetett hengermalom részvénytársaság általi finanszírozásánál.

A Lánchíd megépítésének egyik legfontosabb szereplőjévé vált, amikor 1832-ben Hídegyletet alapított. A Várhegy alagút megépítésének ötlete szintén tőle származik.

Részt vett az 1848-as Batthyány kormány munkájában, mint közlekedésügyi miniszter. Munkájának nagy energiával fogott hozzá, de csak 5 hónapig lehetett minisztériumának lelkes vezetője.

A Szabadságharc bukását személyes katasztrófaként élte meg. Idegrendszere ezt a felzaklatott helyzetet nehezen tudta elviselni. Végül 1860 áprilisában hunyt el – a hivatalos jegyzőkönyv szerint öngyilkos lett, bár ezt a hírt már akkoriban is rengetegen kétkedve fogadták.

A reformkorban egy ország figyelte érveit és gondolatait. Tetteivel kimagasló példát állított népe elé, miközben folyamatosan közössége érdekeit szolgálta. Önfeláldozásával képessé vált nemzetét egy egész életen át szolgálni, miközben alkotó szenvedélye és szívós gyakorlati munkássága által nemzetünk legnagyobbjaivá emelte őt. Széchenyi Istvánt népének szeretete emelte dicső történelmünkben “a legnagyobb magyarrá”.

 

Széchenyi István emléktúránk részleteit itt találod: Széchenyi István emléktúra