Bocskai István – a hajdúk vezére
Értékeld!

 

Bocskai István a hajdúk vezére

 

“Én Bocskai István, Istennek kegyelmességéből Magyarországnak és Erdélynek fejedelme, székelyeknek ispánja… mint nemzetemnek, hazámnak igaz jóakarója, fordítom elmémet a közönséges állapotnak elrendelésére és abból is az én tanácsomat, tetszésemet, igazán és jó lelkiesmérettel (meghagyom) megírom, szeretettel intvén mind az erdélyieket és magyarországi híveinket az egymás közt való szép egyezségre, atyafiúi szeretetre.”

 

Bocskai istvánBocskai István nem csak a királyi Magyarország jogállásának megtartását, valamint Erdély függetlenségét mozdította elő, de hazájának szolgálata közben számtalan érdemet szerzett. Többek között a 15 éves háború lezárását is előmozdította.

A gyermek Bocskai István Kolozsváron, 1557. január 1-én, egy igen zavaros időszakban látta meg a napvilágot. Az erdélyi rendek pár hónappal korábban döntöttek úgy, hogy elűzik I. Ferdinándot, – aki alávetett tartományként kezelte Erdélyt – és a hozzá hű főurakat és nemeseket fogságba vetették. A hatalmat az 1551-ben lemondatott ifjú János Zsigmond és édesanyja, Jagelló Izabella kezébe adták.

Miután a család visszanyerte szabadságát, a gyermek a bécsi udvar apródja, majd I. Miksa testőre lett. Erdélybe való visszatérését nővére házassága készítette elő, aki feleségül ment Báthory Kristóf váradi kapitányhoz, Báthory István fejedelem fivéréhez. Mivel az uralkodó Lengyelország koronáját is elnyerte és a székhelyét a szomszédos királyságba helyezte át, így testvérére hagyta a fejedelemséget. A vérségi kapcsolatnak köszönhetően Bocskai rövid időn belül hatalmas mértékű befolyásra tett szert.

Bocskai István vallotta, hogy egy kirobbanó osztrák-török konfliktus során a keresztény koalícióhoz kell csatlakoznia Erdélynek. Az 1593-ban kitörő háború válaszúthoz vezetett. Az első években azonban a törökös párt képes volt fenntartani a békét. Végül a németes párt nyomására Erdély a Keresztény koalíció oldalán kötelezte el magát. Havasalföld és Moldva is csatlakozott a fejedelemséghez és 1595 végére a Duna déli vonalára szorították vissza a törököket. A diadalban Bocskai István oroszlánrészt vállalt, hiszen az erdélyi hadak főparancsnokaként súlyos vereséget mért a visszavonuló törökökre.

Nem sokkal később 1596-ban, – amikor a 15 éves háborúban kedvezőtlenül fordult a hadi helyzet – a Porta helyreállította hatalmát Havasalföldön. Temesvár sikertelen felszabadításával és Eger elestével pedig a helyzet még inkább tragikussá vált. Ennek következtében Báthory Zsigmond ismét lemondott címéről.

Bocskai, Rudolf magyar királlyal együttműködve alakította ki a közigazgatást, és készítette elő unokaöccse visszatérését, de Zsigmond pár hónap uralkodás után ismét lemondott távoli rokonának, András bíborosnak a javára. András elkobozta a nagyhatalmú főúr erdélyi birtokait, amiket bukása után sem szolgáltatott  vissza.

Erdély pusztulását látva Bocskai István átértékelte addigi politikai nézeteit, és felvette a kapcsolatot a hódoltság területére menekült bujdosókkal. Ennek következtében 1604. őszén árulással vádolta meg a főurat Giacomo Barbiano di Belgiojoso felső-magyarországi főkapitány. Bocskai István azonban – a segítségére siető hűséges hajdúknak hála – leverte Belgiojoso előhadát, és megfutamította a főkapitányt.

Felkelés tört ki a Habsburg uralom ellen a mérhetetlen nyomor, az udvari zsoldosok garázdálkodása, az ellenreformáció és a koncepciós perek miatt, amik hatására Bocskai a társadalom minden szegmensére számíthatott. Kassa irányába nyomuló serege rövid időn belül a többszörösére duzzadt, és nem csak Erdélyben , de a királyi Magyarországon is helyreállította a rendet. A főurak közben a két állam fejedelmévé választották őt. Bár a törökök támogatásával akár királyi címet is szerezhetett volna, tisztában volt azzal, hogy ez mozgásterének feladásával és jelentős erősségek átadásával járt volna, így inkább a Habsburg uralkodóval egyezett meg.

A bécsi békeszerződés 7 vármegyével bővítette Erdély területét a fejedelem élete végéig bezárólag, rögzítették Erdély szuveneritását és a Magyar Királyság különállását, a városok privilégiumainak a visszaadását, és a nemesek szabad vallásgyakorlását.

A szerződésben pedig a 15 éves háború mielőbbi lezárására is ígéretet kapott. Bocskai ekkor már súlyos beteg volt és a szerződés megkötése után egy hónappal meg is halt.

Halálával az Erdélyi fejedelemség egyik legkiválóbb, legjelentősebb uralkodója távozott az élők sorából, aki végrendeletével egy olyan program alapjait fektette le, ami Bethlen Gábor trónra lépését követően Erdély aranykorához vezetett.

 

Bocskai István emléktúránk részleteit itt találod: Bocskai István emléktúra